Múlt héten szombaton megesett végre, amire már olyan régóta készültünk; Kóspallagon megrendezésre került az első (de semmiképp sem utolsó) falufórum!
A rendezvénnyel elsődleges célunk a helyiek és a Kóspallagot bármilyen okokból szívük csücskeként számon tartók bevonása volt a tervezési, döntéshozatali és kivitelezési folyamatokba. Az efféle részvételiség támogatásával és facilitálásával lesz ugyanis szerintünk a tájház valóban mindannyiunké, így válik élővé.
Nagyon izgatottak voltunk az eseményt megelőző napokban, órákban, percekben. Az elmúlt pár hónap találkozásai, megbeszélései mind-mind abból a célból is jöttek létre, hogy konszenzusra jussunk további elképzeléseinket, lehetőségeinket és azok technikai kivitelezését illetően, hogy aztán végre kinyithassuk e témát minden érdeklődő felé. Mindannyian biztosak voltunk benne, hogy a fórum számos, üdítően új szemponttal, ötlettel és lehetőséggel ajándékoz majd meg minket.
Az eseményt hetekkel előtte elkezdtük hirdetni. Hirdettük facebookon, körlevélben, önkormányzati oldalon, de baráti beszélgetések során is, szájról-szájra terjesztettük. Időközben nagy örömünkre kiderült, Nemes Gusztáv közösségfejlesztő és facilitátori tevékenységén túl humánökológus diákok és Kajner Péter szakértelme is segítségünkre lesz a program során.
Aznap délelőtt sorra érkeztünk a Hivatalba, próbáltunk egymás feszültségéből, izgalmából kissé lefaragni, hülyülni, de persze operatív diskurzusokból és tevékenységekből sem volt hiány. Ez utóbbi alatt a tornaterem berendezését, projektorszerzést, széktörölgetést értem.
Na meg voltak, akik művészeti tevékenységekbe csatornázták energiáikat.
Gyors kiflievést és csapatmegbeszélést követően, délután 2-től elkezdtek szállingózni az emberek..
“Hmmm..kevesen leszünk!”
“Leszünk elegen?”
“Vajon jönnek még, vagy kezdjük el?”
Ám Gusztáv bölcs szavaival élve: “Azok vannak ma itt, akiknek itt kell lennie, és az fog történni, aminek történnie kell.” -milyen igaza volt! :)
Még egyikünknek sem volt gyakorlata a nyílt tér módszer alkalmazásában, nem tudtuk tehát, mire számítsunk. Végül, amikor már jelen volt 20-25 résztvevő, belekezdtünk.
Bevezetésként egy tényleg rövid és tömör “Kik vagyunk mi?” és egy “Mi történt eddig?” prezentáció szolgált.
Ezt követően ismertettük további elképzeléseinket, vízióinkat a közösségi teret illetően, majd eljött az ideje, hogy kinyissuk a beszélgetést. Együtt témákat gyűjtöttünk, miről lenne érdemes kisebb csoportokban ötletbörzézni, aztán valóban feloszlottunk, de olyan módon, hogy a csoportok között folyamatosan szabad volt az átjárás. Aki tehát több témában is érdeklődött vagy ötlete volt, megoszthatta azt, illetve közvetített olyan csoportok között, melyek témái szoros kapcsolatban állnak egymással (pl. gazdasági fenntarthatóság és múzeumi/tájházi jelleg). Minden csoportban volt egy facilitátor, egy csoportfelelős és egy jegyzetelő. A jegyzetben különösen tetszett, hogy a gerincét a célok, lépések és ezek konkrét kivitelezési körülményei jelentették. Ez, úgy hiszem, segített “a földön tartani” az elképzeléseket.
Amikor a 2 x 30 perc, vagyis mind a 6 téma lement, megosztottuk egymással is, mire jutottunk és teret adtunk további hozzászólásoknak.
Mindezek dokumentálása sem maradt el. :)
Úgy érezzük, a rendezvény eredményesen zárult. Sok új ismeretség köttetett, tisztábban láttunk bizonyos dolgokat. Sok-sok órányi termékeny beszélgetésen és vitán voltunk túl, ezért este 6-kor hozzáláttunk közös vacsoránkhoz. Ezúton is köszönjük a polgármesteri hivatalnak a rendelést!
Pakolás és takarítás után a csapat még átbeszélte a tapasztalatokat, levonandó tanulságokat, a régi és új irányokat. Fáradtak voltunk, de megkönnyebbültek is egyben. Évi megfogalmazásában: “Most már csak a nyár gyakorlati tennivalóinak eldöntése van hátra, és indulhat végre a fizikai munka, amit már mind nagyon várunk.” Ó, igen!
Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velük együtt gondolkodhattunk! Külön köszönet azoknak is, akik valamilyen vállalást tettek az elkövetkezendő időszakra, ezzel is aktívan hozzájárulva az élő tájház és közösségi tér megteremtéséhez!
Ismételten hálásak vagyunk Nemes Gusztinak a facilitátori erőfeszítései miatt!
Találkoz(z)unk tavasszal!
Werlain Anna