Kis csapatunk 2018. szeptember 8-án és 9-én előzetes felmérést végzett a tájháznak szánt épület tárgyanyagában. Ennek célja az volt, hogy azokat a tárgyakat számba vegyük, melyek a leendő kiállításban is szerepelhetnek, vagy eszmei és tudományos értékük miatt fontosnak és kivételesnek mondhatók.
Készül az ebéd a lelkes pandalosok jóvoltából
A munka természetesen nem zárt ajtók mögött folyt, hanem nyitott kapukkal vártuk az érdeklődőket. Aki kérte, azt szívesen bevontuk a munka logisztikai részébe, és elmondtuk neki a fontos tudnivalókat arról a folyamatról, ami egy tájház alapításával jár. Már egészen korán kitelepültünk porta udvarára, ahol a kitárt kapu előtt elhaladóknak érdekes látványt nyújtottunk. Egy nagy asztalon különböző saját készítésű finomságokkal is vártuk az arra járókat, hogy megállva, velünk beszélgetve becsalogathassunk hozzánk, és felkeltsük érdeklődésüket a projekt iránt.
Lelkesen fogadtuk a betérőket...
...a legfiatalabbakat is
Este meghallgattuk a házfelmérés eredményét...
...a helyi egyesületek népes tagságával
A délelőtt első fele a munka menetének megbeszélésével kezdődött, beosztottuk, hogy ki fog pakolni, ki fogja a tárgyak adatait levenni és ki lesz az, aki ezeket felvezeti egy digitális táblázatba, valamint ki fotózza le a már előzetes leltárba vett tárgyakat. A potenciális műtárgyak vadászata szisztematikusan történt, helyiségről helyiségre haladva. Az egyik szobát kiürítettük és kineveztük raktárnak, a „beleltározott” és felcédulázott tárgyakat pedig itt helyeztük el.
Pakoltunk...
...és poroltunk
A házfelmérés utolsó simításaiban segítségünk is akadt
A műtárgyak leltározása egy olyan munka, melyet kizárólag muzeológus szakember végezhet, mivel ő meg tudja állapítani a tárgyak korát, anyagát, fontos tudnivalóit, és el tudja dönteni, hogy fontos-e, van-e eszmei értéke, ami sok esetben nem jelent anyagi értéket is egyben. A leltározás során meg kell határozni a tárgy nevét, ha van esetleg helyi tájnyelvi neve, akkor azt is. Ki kell deríteni a korát, származási és használati helyét, le kell venni a méreteit, és egy bő leírást is készíteni kell róla, hogy ez alapján száz másik, de hasonló tárgy közül is első ránézésre ki lehessen választani. Ezután a tárgyról fotót is készítettünk, amit egyelőre egy belső használatú adatbázisba töltöttünk fel. Ez azért is fontos, főleg a jelenlegi tudományos nyilvántartás szempontjából, hogy a tárgy sérülése, pusztulása vagy lopás esetén azok az információk, melyeket csak a tárgy vizuális megtekintésével lehet megállapítani, ne vesszenek el, valamint publikálás, nyilvánosságra hozás esetén, és a belső munka alkalmával is könnyebb így dolgozni.
Minden tárgyat felcímkéztünk és lefotóztunk...
... a számát pedig rögzítettük a leltárban
A leltározás két napja alatt nagyjából kétszáz műtárgynak szánt tárgyat sikerült leltárba venni, melyek nagy valószínűséggel a kiállításba kerülnek majd. De emellett más nagy haszna is volt a nyílt hétvégének: a falu lakossága megbizonyosodhatott csapatunk komoly szándékairól, igényes munkájáról, és arról, hogy mi is milyen nagy becsben tartjuk a történelem ezen emlékeit. Így már könnyű szívvel ajánlották fel saját használaton kívüli, de értékesnek tartott, tájházba való tárgyaikat, és a gyűjtemény tovább gyarapodott, és gyarapodik alkalomról alkalomra minden látogatásunkkor.
Rengeteg kincset találtunk
Lajos, a ház tulajdonosa sokat segített a tárgyak azonosításában
Prikler Szilvia Beatrix
